Szótár - I

ICMP: Az Internet működését az IMP-k és az átjárók felügyelik olyan módon, hogyha valami gyanús esemény fordul elő, akkor az eseményt az ICMP (Internet Control Message Protocol - internet vezérlőüzenet protokoll) alapján jelentik. Megközelítőleg egy tucat ICMP üzenettípus létezik. Minden üzenettípus IP-csomagba burkolva vándorol a hálózatban. A protokoll az Internet tesztelésére is használható.

ICQ: Csevegőprogram. Regisztráció után két- vagy többoldalú beszélgetéseket folytathatunk, fájlokat cserélhetünk a többi résztvevővel. A rendszernek sok más szolgátatása is van; magyar nyelvű részletes leírás pl.: http://icq.hu/ lapon.

időosztásos kapcsoló: (time division switch). Az időosztásos kapcsoló az n darab bemeneti vonalat sorban egymás után letapogatja, és egy n (idő)résből álló bemeneti keretet állít össze. Minden egyes rés k bitből áll. Az időosztásos kapcsoló legfontosabb eleme az időréscserélő (time slot interchanger), amely időréseket tartalmazó bemeneti kereteket fogad, és ugyancsak időréseket tartalmazó kimeneti kereteket állít elő.

Időosztásos kapcsoló

időréscserélő: (time slot interchanger) Az időosztásos kapcsoló legfontosabb eleme, amely időréseket tartalmazó bemeneti kereteket fogad, és ugyancsak időréseket tartalmazó kimeneti kereteket állít elő.

IEC 625: Nagyon sok esetben kell mérőkészülékeket vezérelni, mérési eredményeiket feldolgozni, készülékek együttműködésének biztosításával mérőrendszereket kialakítani. Mivel ilyen esetekben általában laboratóriumon belüli, nem nagy távolságokról van szó, ezért célszerű a párhuzamos adatátvitel előnyeit kihasználni. Az IEC 625 ajánlásában egy általános célú csatlakozó rendszer leírását specifikálta, amely elsősorban automatikus mérőrendszerek készülékeinek összekapcsolásra szolgál, és biztosítja az összekapcsolt eszközök közötti kommunikációt.

IETF: Internet Engineering Task Force Az Internet Architecture Board (IAB), az Internet vezető testületének mérnököket tömörítő szervezete. Az IETF felel az Internet működésével kapcsolatos rövid távú mérnöki kutatási feladatokért. A testület további munkacsoportokra oszlik, mindegyiknek saját feladatköre van.

IMP: Interface Message Processor, azaz interfész üzenet feldolgozó. Az IMP-ek vagy a hoszt részei (pl. hálózati kártya és a programja) de sokszor valójában speciális számítógépek, amelyek a vonalak kapcsolását végzik, az a bemenetükre jutó adatot valamelyik meghatározott kimenetre kapcsolják (pl. routerek, hálózati átjárók).

információ: Információnak nevezünk mindent, amit a rendelkezésünkre álló adatokból nyerünk. Az információ olyan tény, amelynek megismerésekor olyan tudásra teszünk szert, ami addig nem volt a birtokunkban. Az információ legkisebb egysége a bit. A számítástechnikában a programok is 1 bites információkból épülnek fel.

interface: Angol szó, magyarul csatolófelület, csatlakozási felület, illetve illesztőfelület kifejezésekkel illetik. Az interface egy olyan eszköz, illetve illesztési felület, amelynek segítségével két különböző hardver- vagy szoftvereszköz közötti kommunikációt valósíthatunk meg. A csatolófelület feladata például az összekapcsoláshoz felhasznált jelrendszer értelmezése is.

Internet: Nemzetközileg elfogadott, angol eredetű szó. Magyarul annyit tesz: hálózatok hálózata. Az egész világot körülölelő számítógép-hálózat,. Gyakori hivatkozás a net kifejezés is. Az Internet egy olyan hatalmas adatbázis, amely rengeteg számítógép-hálózatot fog össze. Ennek eredménye egyfajta kibertér, amely a valódi világ mellett egyfajta alternatív teret biztosít. Az Internet a számítógépek összekötéséből jött létre, hogy az egymástól teljesen különböző hálózatok egymással átlátszó módon tudjanak elektronikus leveleket cserélni, állományokat továbbítani. Az Internet úgynevezett TCP/IP alapú hálózat. Mivel ez a protokoll-készlet több hálózatnak is alapja, ezért a globális hálózatot helyi hálózatok, intranetek, különböző távolsági hálózatok alkotják. Mindeközben az adatok a legkülönfélébb fizikai közegekben utazhatnak telefonvonalak, különböző hálózati kábelek vagy kommunikációs műholdak segítségével. Röveiden szólva: az Internet nem valami fizikai hálózat, hanem annak módja, ahogy az egymástól különböző hálózatokat összekötik avégből, hogy egymással kommunikálni tudjanak.
Az Internet olyan gyorsan növekszik, hogy nem lenne értelme számokat megemlíteni, hiszen azok pár hónap múlva nem lennének helytállóak. Inkább csak az arányokkal érdemes foglalkozni. A növekedés, azaz az Internetbe kapcsolt számítógépek számának alakulása havonta 10-15 %-ot dönget. Mivel az Internet egymástól különböző hálózatokat köt össze, a felhasználó bátran választhat bármilyen eszközt a munkája elvégzéséhez, az adatokat a hálózaton keresztül egységesen tudja kezelni. Ma már elmondható, hogy az Internet a világ elektronikus postájává lépett elő. Ez azt jelenti, hogy a felhasználók az üzeneteikre azonnali választ kaphatnak. Az Internetet felépítő és szabályozó protokollok mindenki számára hozzáférhetőek, ezeket rengeteg gyártó támogatja: mindez a hatékony szabványosítás eredményének is betudható. Egykor a Hálózat kizárólag csak a kutatók, oktatók és katonai intézmények számára volt elérhető. Ma már nagymértékben tart az Internet kommercializálódása, mivel sok cég ismeri fel, hogy enélkül lassan nem lehet megélni az üzleti életben. A legfontosabb adaléka azonban az, hogy az üzenetszórásos médiumokkal ellentétben itt a felhasználó választhatja meg, hogy milyen információt akar megszerezni. Ugyanígy bárkiből válhat információforrás. Biztosan előfordult már, hogy ön is ráakadt valami nagyon hasznos dologra az Interneten, legyen az program, információ vagy akár csak egy kis idézet. Mivel ezeknek általában nincs nagy kereskedelmi értékük, ezért üzenetszórásos csatornákon (televízió, rádió) nem valószínű hogy megtalálhatóak. Senki ne keresse az Internet központi épületét ! Ilyen nincs — és valószínűleg nem is lesz. Minden hálózat, amely az Internethez csatlakozik, önálló életet él. Ezen hálózatok csatlakoztatásának összehangolását, az ezzel kapcsolatos információk szolgáltatását, illetve a felmerülő mérnöki tevékenységeket az 1992 januárjában létrehozott, profitmentes Internet Society (ISOC) irányítja, amelynek bárki szabadon tagja lehet. Központja a Virginia, USA állambeli Restonban van.
Sokszor elhangzik a kezdő Internetes felhasználóktól az a kérdés, hogy ki fizeti az Internetet ? Sokan úgy gondolják, hogy ingyenes. Nos, ez igaz is, meg nem is. Igaz annyiban, hogy az Internetre csatlakozott hálózattal rendelkező intézmények (legyen az oktatási, kereskedelmi vagy akár katonai jellegű) alkalmazottai a munkahelyükről ingyenesen férnek hozzá az Internethez. Nem igaz annyiban, hogy az egyes csatlakozó hálózatok saját maguk állják a működésükhöz szükséges anyagiakat. Az egyszerű mezei felhasználó általában fizet a helyi Internet-szolgáltató cégnek, akit pedig az adott ország nagysebességű gerinchálózatát üzemeltető intézmény csapol meg anyagilag. A különböző országok a díjakat egymás között pedig nemzetközi szerződésekben rögzítik.

internetworking: Angol kifejezés, jelentése: hálózatkapcsolás. Azt a folyamatot jelenti, amikor több, egymástól különböző felépítésű hálózatot egyetlen internetté ("hálózatok hálózata") kapcsolnak össze. A kapcsolódás mikéntjét a protokollok szabályozzák. Ennek következtében az összekapcsolt hálózatok képesek az egymással való kommunikációra. Az első ilyen protokoll-készlet a TCP/IP, amelynek az Internet a létét köszönheti.

Internet alkalmazási protokollok: Az Internet lényegesebb alkalmazási protokolljai a következők:

Internet-cím: Az Internetre kapcsolt számítógépek felhasználóit azonosító cím, amelynek szinonímája az e-mail-cím. általában annak a számítógépnek, felhasználónak a címe, amely/aki az Interneten megtalálható.

INTERNIC (Internet Network Information Center): Az Internet központi adminisztrációja. Ez végzi a címtartományok kiosztását.

intranet: Az intranet az internet mellett, időben utána megjelent fogalom. Az intranet tulajdonképpen a hálózaton belüli hálózat megjelölésére szolgál, ahogyan azt a neve is mutatja (intra: valamin belül lévő, valamin belüli). Manapság egyre nagyobb figyelem irányul rájuk és a velük kapcsolatos alkalmazásokra. A legtipikusabb intranet egy vállalat belső hálózata, amely természetesen más hálózatokkal összekötve egy internet részeként is működhet.

IP: Az Internet hálózati rétege. A hálózati réteg IP protokollja a 80-as években jelent meg. A protokoll összeköttetés mentes. A szállított csomagok a datagramok, amely a forrás hoszt-tól a cél hosztig kerülnek továbbításra, esetleg több hálózaton is keresztül. A hálózati réteg megbízhatatlan összeköttetés mentes szolgálatot biztosít, így az összes megbízhatósági mechanizmust a szállítási rétegben kell megvalósítani, ami biztosítja a két végállomás közötti megbízható összeköttetést.
Az IP működése a következő: A szállítási réteg az alkalmazásoktól kapott üzeneteket maximum 64 kbájtos datagramokra tördeli, amelyek az útjuk során esetleg még kisebb darabokra lesznek felvágva. Amikor az összes datagram elérte a célgépet, ott a szállítási réteg ismét összerakja üzenetté. A datagram két részből áll: egy fejrészből és egy szövegrészből. A fejrészben 20 bájt rögzített, és van egy változó hosszúságú opcionális rész is.

IP csomag

IP-cím: Internet Protocol cím. Olyan azonosító adat, amellyel az Internetbe kötött számítógépek, úgynevezett gazdagépek (host) bármelyikét egyértelműen azonosítani lehet. Ez az azonosító négy számból áll, amelyeket egymástól pont választ el (például 198.128.252.4). A felhasználó normális esetben nem látja ezt a számnégyest: ehelyett a gazdagép nevét használja, mivel az emberek könnyebben megjegyzik a neveket, mint a számokat (lásd telefonszám). Az egyes számítógépek aztán az IP-cimek és a nevek közti megfeleltetést egy adatbázis segítségével végzik el. Ez azért is jó, mert így egy számítógép a hálózaton belül fizikailag szabadon mozgatható (ha szükséges) anélkül, hogy az állandó számváltozást a felhasználónak nyomon kellene követni.

IRC: Angol mozaikszó az Internet Relay Chat kifejezés kezdőbetűiből. Az IRC az Internet egy olyan szolgáltatása, amely több felhasználó egymással való egyidejű beszélgetését teszi lehetővé. Ebben a tekintetben hasonlít a konferencia-rendszerekhez. A szolgáltatás igénybevételekor — amit általában az irc parancs kiadásával tehetünk meg — a felhasználónak lehetősége van arra, hogy úgynevezett csatornákra lépjen be, amelyeken a beszélgetések folynak. Több csatorna létezik, és bármelyik felhasználó létrehozhat ilyen csatornát. Az egész arra hasonlít, amikor a rádiókészüléken a hallgatni kívánt állomást kiválasztjuk. Persze a rádiókészülékbe beszélni bárgyú hiábavalóság lenne — a technika mai fejlettségét figyelembe véve. A szolgáltatás arra képes, hogy a felhasználó által begépelt üzeneteket az adott csatornán bárki elolvashatja.

IrDA: A lézer és infravörös fényt alkalmazó ADÓ-VEVŐ párok könnyen telepíthetők háztetőkre, a kommunikáció teljesen digitális, a nagyobb távolság áthidalását lehetővé tévő energiakoncentrálás miatt rendkívül jól irányított, amely szinte teljesen védetté teszi az illetéktelen lehallgatás, illetve külső zavarás ellen. Sajnos a láthatósági feltételek miatt az eső, köd. légköri szennyeződések zavarként jelentkeznek. A számítógépes rendszerekben az információátvitel ilyen módja fokozatosan terjed, IrDA néven már szabványos megoldása is létezik.

ISDN: Angol mozaikszó az Integrated Services Digital Network (Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat) kifejezés kezdőbetűiből. Az ISDN egy 1984-ben definiált nemzetközi szabványt és a mögötte rejlő szolgáltatást jelöli. Ez egy olyan telekommunikációs rendszer, amely adat és hang párhuzamos továbbítását teszi lehetővé digitális módon. A hagyományos analóg telefonvonalakhoz képest nagyobb adatátviteli sebességet és megbízhatóságot jelent. Az ISDN szolgáltatást a meglévő telefonvonalakon keresztül lehet igénybe venni, ha azok digitális vonalak. Manapság minden telefontársaság igyekszik szolgáltatásai közé bevenni az ISDN-t. Amikor látták, hogy ez a rendszer sok pénzt hoz, akkor azt is mondták, hogy az ISDN az I See Dollars Now (dollárhegyek a láthatáron) rövidítése.

ISO: (International Standards Organization, Nemzetközi Szabványügyi Hivatal.) 1946-ban alapított nemzetközi szervezet, amelynek tagjai az egyes nemzeti szabványügyi hivatalok. Több mint 200 bizottsága van, amelyek a műszaki tudományok — így az informatika és a számítástechnika — minden területén nemzetközileg elfogadott szabványokat határoznak meg. Az általa meghatározott szabványokat sorszámmal látják el, és ezekre az ISO x kifejezéssel szoktak hivatkozni, ahol az x a szabvány számát jelöli.

ISO Latin-1: Az IISO által szabványosított számítógépes karakterkészletek egyike. A számítástechnikában használt karakterkészletek egyik őse az ASCII, amely csak az angol ábécé jelkészletét tartalmazza. Mivel a számítógépek nem csak angol nyelvű dokumentumokkal dolgoznak, ezért szükségessé vált az ékezetes karakterek beépítése a kódolt jelkészletbe. így született meg az ASCII kiterjesztésével az ISO Latin-1 jelkészlet, amelyben már szerepelnek ékezetes karakterek is. A magyar nyelv ékezetes betűit sajnos ez sem tartalmazza teljes mértékben, mert a hosszú ö és ü betűk helyes alakja helyett kalapos vagy hullámos karaktereket ad, így tehát kellett definiálni még egy karakterkészletet, amely az ISO Latin-2 nevet kapta. Ebben már a helyes magyar ékezetek szerepelnek. A sok karakterkészlet kiváltására találták ki a Unicode jelkészletet, amely a gondokat úgy oldja meg, hogy 16 biten ábrázolja a karaktereket.

ISO-Latin-2: Az IISO által szabványosított számítógépes karakterkészletek egyike. Az ASCII-vel és az ISO Latin-1 karakterkészlettel ellentétben tartalmazza a helyes magyar ékezetes betűket is.