Szótár - A

access control list: hozzáférés vezérlő lista.

adapterkártya: Ezt a speciális perifériakártyaként kapható eszközt, az adapterkártyát, a hálózat állomásaként használni kívánt valamennyi személyi számítógépbe beépítik. Az adapterkártya tartalmazza a logikai kapcsolatvezérlést, és a közeghozzáférést vezérlő funkciókat megvalósító hardvert és förmvert (firmware).

adat: Alapvetően adatnak nevezünk minden információt, amely a környezetünkben van és meghatározott tulajdonságokkal és kapcsolatokkal rendelkezik. A számítástechnikában kettős értelemben használják: a számítógépes állományok meghatározott részét nevezik adatnak (mindent, ami nem program). Szokásos azt is mondani, hogy minden adat, amit a számítógépek feldolgoznak. A másik értelmezés szerint az adat mindaz, amivel a számítógépek a kommunikációjuk során foglalkoznak. Ezek szerint két fajtája létezik: kimenő és bemenő adat.

adatátviteli sebesség: az időegység alatt átvitt bitek száma. Ezt célszerű bit/s-ban (bps) mérni. Az átvitelt jellemezhetjük a felhasznált jel értékében 1 másodperc alatt bekövetkezett változások számával is, amit jelzési sebességnek, vagy közismert néven baud-nak nevezünk.

adatvédelmi irányelvek (information protection policy): törvények, szabályok és praktikák rendszere, amely szabályozza hogyan védekezzék egy IT (információ-technológiai) termék előírt határok között, a feltételezett operációs környezetben fellépő problémákkal szemben.

address: Angol szó, jelentése: cím. Az Interneten belül a számítógépeket, illetve a számítógépes erőforrásokat azonosító cím. A kapcsolódó gazdagépek (hosztok) millióinak egyedi IP címe, az Internet felhasználóinak pedig egyedi e-mail címe van, amely lehetőséget ad arra, hogy a levelesládákba elektronikus üzenetet lehessen küldeni. Az ilyen címeket a domén (domain) nevek rendszerének - másképpen tartományi névrendszernek - megfelelően használhatjuk.

add-on security: egyéb biztonság.

alapvető előjog (least privilege): alapelv, amely szerint minden szubjektumnak azokat a minimális előjogokat kell adni, amelyekre az engedélyezett programok futtatásához szüksége van. Bizonyos alkalmazások esetén a minimális előjog jelenthetné a legalacsonyabb szintű engedélyt. Ezen alapelv használata csökkenti a baleset, hiba vagy egy AIS (automatikus információs rendszer) illetéktelen használata miatt bekövetkező adatsérülést/veszteséget.

aldomén: IP címzési rendszernél a domén-név altartomány részét aldomén-nek ill. subnet-nek is nevezik.

alkalmazási réteg: (application layer): Mivel ez kapcsolódik legszorosabban a felhasználóhoz, itt kell a hálózati felhasználói kapcsolatok megoldásait megvalósítani. Mivel számos termináltípust használnak a hálózati kapcsolatokban, amelyek természetesen kisebb-nagyobb mértékben egymástól eltérnek, ezért egy hálózati virtuális terminált definiálnak, és a programokat úgy írják meg, hogy ezt tudja kezelni. A különböző típusú terminálok kezelését ezek után egy olyan kis — a valódi és e hálózati absztrakt terminál közötti megfeleltetését végző — programrészlet végzi. Másik tipikus, e réteg által megvalósítandó feladat a fájlok átvitelekor az eltérő névkonvenciók kezelése, az elektronikus levelezés, és mindazon feladat, amit internet szolgáltatásként ismerünk.

alkalmazás szerver: Olyan kiszolgáló-program, amelyik nagy erôforrás-igényes alkalmazásokat oszt meg számos kliens között. A korábban ismert kétszintes (two-tier) kiszolgáló-kliens rendszerekben többnyire csak az adatokat osztották meg a kliensek a kiszolgáló segítségével. A többszintes (multitier) kiszolgáló-kliens rendszerek átveszik az erôforrás-igényes alkalmazásokat a kliens oldaláról, és áthelyezik egy köztes szintre, az alkalmazás szerverre. Ezzel egyszerűbbé teszik az alkalmazások fejlesztését, és emelett hatékonyabbak, gyorsabbak is.

állományátvitel: A hálózatok öszekapcsolása (internetworking) által lehetővé vált egyik legfontosabb, az egymással összekötött számítógépek között az állományok átvitelét megvalósító szolgáltatás. A technikai, megvalósítási részleteket minden esetben egy állományátviteli protokoll írja le. A szolgáltatás igénybevételéhez mind a fogadó, mind a küldő számítógépnek ugyanazon állományátviteli protokoll követelményeinek megfelelő programot kell futtatnia, amelyek az adott állományátvitelt vezérlik.

állományátviteli protokoll: Olyan protokoll (egyfajta szabvány), amely egymással kapcsolatban álló két számítógép között az adatok átvitelét vezérli. A protokoll szükségessége abban is rejlik, hogy az adatok átvitele hibajelenségek felmerülése esetén is zökkenőmentesen végbemehessen. A modemek a legelterjedtebben a Kermit, Xmodem, Ymodem és Zmodem nevű állományátviteli protokollokat használják.. Az Internet nagysebességű vonalain az állományok átvitelét a File Transfer Protocol vezérli.

anonymous ftp: Vannak mindenki számára elérhető ún. nyilvános elérésű gépek (persze miután egy ftp programmal, amivel megadtuk a célgép nevét, feljelentkeztünk a gépre), amelyekre természetesen nem kell account-tal rendelkezni, ez az ún. anonymous ftp. Az ilyen gépekre bejelentkezve bejelentkező (login) névként az "anonymous" szót kell begépelni. A rendszer ekkor arra kér, hogy jelszóként a saját e-mail-címünket adjuk meg, ez sokszor gyakorlatilag nem kötelező, kizárólag statisztikai célt szolgál. Ezek után a távoli gépet, pontosabban annak nyilvánosan elérhető könyvtárait láthatjuk, és a következő legalapvetőbb ftp parancsok mind használhatóak: dir, cd, get, mget, put, mput, asc, bin.

ANSI: American National Standards Institute (Amerikai Szabványügyi Hivatal)

applet: Az applet olyan Java nyelven megírt programot (programocskát) jelent, amelyet HTML oldalba (honlap) ágyaztak be. Ezek végrehajtását a Java nyelvet értő - appleteket futtatni képes - böngészőprogramok végzik. Az appletek többek között képesek:

arbitráció: közösen használt csatorna használatának megoldása

archie: A Telnet protokoll egy nyilvánosan használható változata. Az anonymous ftp-vel elérhető fájlok keresésére használható adott név, vagy névrészlet alapján. Az archie szerverek folyamatosan figyelik az ftp-vel elérhető szervereket egy adott régóiban, és az elérhető könyvtárakat a bennük lévő fájlok neveivel együtt, egy folyamatosan frissített adatbázisba helyezik. Az archie kezelése egyszerű, csak be kell írni a kulcsszót, ami alapján keresünk, és egy listát kapunk arról, milyen néven mit talált az archie a saját adatbázisában. Használatához egy archie szerverhez kell kapcsolódnunk, és az általa különféle ftp szerverekről összegyűjtött és folyamatosan frissített adatbázisban kereshetünk. A bécsi egyetem archie-szerverére a

telnet archie.univie.ac.at

paranccsal kapcsolódhatunk. Az archie elérhető levelezéssel is. Ilyenkor az

[email protected]

címre kell levelet küldeni, levél törzsébe a find kulcsszó után kell a keresett részt beírni. Az eredménylistát saját e-mail címünkre fogjuk megkapni.

ARP: Minden számítógépnek a hálózaton van egy táblázata, amelyben felsorolja, hogy milyen Ethernet cím milyen Internet címnek felel meg. Ennek a táblázatnak a karbantartását a rendszer egy protokoll, az ARP (Address Resolution Protocol - címleképezési protokoll) segítségével végzi.

ARPA: Advanced Reasearch Projects Agency (továbbfejlesztett kutatási projektek hivatala)

ARPANET: Az Amerikai Védelmi Minisztérium kutatóintézetében (Advanced Research Project Agency) a hatvanas években kifejlesztett távolsági számítógép-hálózat, amely 1969 decemberétől állt az egyetemek és a kutatóintézetek rendelkezésére. A fejlesztés célja a különböző katonai és kutatói szférák közötti nagysebességü kommunikáció megteremtése volt.. Ez a projekt - és a később ebből megszületett hálózat - adta a mai Internet technikai megvalósításának alapját.
Az 1960-as évek végén a Bolt, Beranek és Newman nevű cég nyerte meg a hálózat megépítésére kiírt pályázatot. Megtervezték a mai útvonal-választók (router) elődjét, majd ezeket az USA négy egyetemén (3 Kaliforniában, 1 Utahban) üzembe is helyezték. 1969 szeptember 2-án megszületett az ARPANET, amelyet akkor még telefonvonalak kötöttek össze.
Mivel a számítógépes kommunikációban sokszor fordul elő az, hogy egy-két percig rengeteg a feldolgozni való adat, majd jó sokáig szinte semmi sem történik, ezért nem igazán szerencsés, ha két számítógép folyamatosan lefoglal egy vonalat. Ennek a problémának a feloldására irányultak a korai kutatások, majd így került kifejlesztésre az úgynevezett csomagkapcsolt hálózat. Ebben az esetben a kommunikáció úgy történik, hogy az adatokat kissebb csomagokra bontják, amelyek mindegyikét megfelelő azonosítással látják el (küldő címe, célállomás címe, stb.) Ezeket a csomagokat aztán a hálózat lebontja bitek sorozatára, amit a számítógépek a vonalra tesznek. A célállomások a bitekből és a csomagokból felépítik az eredeti üzenetet.
Az ARPANET fejlesztését erősen befolyásolták katonai célok is. Egyrészt hardver-független protokollok, másrészt olyan hálózat kifejlesztését kívánták, amely egy esetleges csapásmérő támadás után is üzemképes marad. A sikeres kutatómunka eredményét egy 1978-ban végrehajtott teszttel mutatták be, amelyben egy kaliforniai autópályán haladó kamionban elhelyezett számítógép rádióhullámok segítségével küldött adatokat egy közeli gazdagéphez. Az adatok az ARPANET-en keresztül az Egyesült államok másik felébe, majd onnan egy műhold közvetítésével Londonba jutottak.
Az ARPANET-et eredetileg csak az állományok átvitelére fejlesztették ki. A felhasználók azonban hamarosan elektronikus levelezést és levelezési listákat követeltek és kaptak. Nyilvánvalóvá vált, hogy az ARPANET a tudományos együttműködés és haladás szempontjából nagyon fontos szerepet tölt be. Mivel azonban a hálózatot csak a Védelmi Minisztériummal szerződésben álló intézmények használhatták, ezért megoldást kellett keresni a többi egyetem számára is. 1983-ban, amikor a hálózatról leválasztották a katonai jellegü részt (MILNET), egyfajta internet alakult ki, amelynek gerincét az ARPANET adta. Azonban a probléma továbbra is fennállt, mert az ARPANET eredetileg a Védelmi Minisztérium hálózata volt. Ezért az 1980-as évek vége felé a National Science Foundation létrehozta az NSFNET hálózatot, amely az ARPANET-et váltotta fel. Maga az ARPANET 1990-ben megszünt.

ASCII karakter: Az ASCII rövidítés az American Standard Code for Information Interchange (=Amerikai szabványos kód az információ kölcsönös cseréjére) kifejezés rövidítése. Az ilyen módon kódolt bitcsoportokat ASCII karaktereknek nevezzük. Az ASCII az angol ábécé minden betűjéhez, számjegyéhez, írásjeléhez egy-egy 7 bites számot (egy hétjegyű, kettes számrendszerbeli számot) rendel hozzá. Az ékezetes karaktereket nem tartalmazza, ezért használata nyelvileg korlátozott, viszont minden számítógép megérti.

ASCII karakterek

assurance level: biztonsági szint.

áthatolás (penetration): Sikeres átjutás egy rendszer biztonsági mechanizmusán keresztül.

áthatolás tesztelés (penetration testing): [1] Biztonsági tesztelés melyben evaluatorok megkísérlik kijátszani a biztonsági rendszerét egy AIS (automatizált információs rendszer)nek a rendszer vázlatának és implementációjának értelmezésén keresztül. [2] Egy evaluator teszteket hajt végre hogy kiderítse hogy valójában az ismert sebezhető pontok kihasználhatók e a gyakorlatban. [3] Egy biztonsági tesztelés része melyben evaluatorok vagy behatolók megpróbálják kijátszani abiztonsági rendszert. Az evaluatorokról vagy a behatolókról feltételezhető hogy használják a rendszer leírását ami tartalmazhataj a a forrás kódot, kezelési útmutatót és kapcsolási rajzokat.

átjáró (gateway): Hálózatok összekötését a legtöbbször nem elegendő egyszerűen kábelekkel megoldani: a különböző protokollokat használó hálózatok egymással való kommunikációjához más eszközök is szükségesek, amelyek a protokollokat értelmezni tudják. Ezek egyike az átjáró: olyan hálózati eszköz, amely két különböző felépítésű számítógép-hálózatot köt össze. Mivel a különböző hálózattípusokban az állomások eltérő módon számozottak, ezért a köztük lévő adatforgalom biztosításához az egyes hálózatoknak is rendelkezniük kell címmel, hogy az üzenetek a megfelelő hálózatra jussanak. Az átjáró lehet akár egy erre a célra felállított külön számítógép, de lehet csak egy program is, amely olyan számítógépen fut, melyet a két kommunikálni kívánó hálózatba kötnek. A korai időkben az angol nyelvű irodalomban a gateway (átjáró) kifejezést használták a router (útvonal-választó) elnevezés helyett is: tehát olyan állomásokat értettek ez alatt, amelyek az Internet hálózaton belül irányították az adatokat.

attack: betörés.

audit: felülvizsgálat.

authentication: hitelesítés.

authorization: felhatalmazás.

availability: elérhetőség.

azonosító: Egy adott szolgáltatás igénybevételének jogát biztosító karaktersorozatok együttese. A leggyakrabban ez egy bejelentkezési névnek felel meg, amellyel egy adott felhasználó arra a számítógépre jelentkezhet be, ahol felhasználóként szerepel. Az azonosítót, amely általában a bejelentkezési nevet és a jelszót együtt jelenti, a felhasználó a hálózati szolgáltatójától kapja. Ennek birtokában a minket megillető erőforrásokat használhatjuk.

Vissza
Előre